Endlich bin ich wieder hier! És hoztam részeket is! 5-szörös dózist, ahogy ígértem!
No, akkor jó olvasást!
Puszi és Legyetek Rosszak!
GeorgGina
U.I.: Kérek kommentet! Köszi! =)
Reggel volt. Aznap mindenki korán kelt, hogy el tudjanak tőlem búcsúzni. Felkaptam a cuccom, rohantam le kajálni, fogmosás, miegymás és útra készen voltam.
- Hiányozni fogtok, szeretlek titeket! - átöleltem a szüleimet, majd elindultam a buszmegállóba. Már vártak rám.
- Sziasztok! - mind bőröndökkel felszerelkezve álltunk.
- Szia! Jaj, Istenem! Izgulok! - sóhajtotta Bella.
- Ne aggódj! Mi is! - bólintottunk Sammel.
- Ott jön a buszunk! - szólaltam meg. A busszal sajnos csak az erdő széléig jutottunk, de leküldtek értünk egy buszt.
* * *
Az erdőbe vezető út előtt már egy "osztag" állt, mikor odaértünk. Nem tudom, hányan lehettek. Érdekes lesz oda feljutni... - gondoltam és végigfuttattam a szememet az úton.
- Rémisztő egy hely! - borzongott meg Bella. A kastély hatalmas tornyai kimagasodtak a fák ágai közül. Szívesen megnézném már közelebbről is...
- Jó napot! Nos, tessék felszállni! - mondta egy hosszú, szinte fehér hajú nő. Miközben felszálltam a szemébe néztem. Gyönyörű mélykék szemek néztek vissza rám. Káprázatosan nézett ki!
- Jó napot! - köszöntem mosolyogva a 30-as éveiben járó hölgynek. A buszon csacsogó diáklányok ültek és fiúkat egyáltalán nem láttam. Beültem Bella mellé. Sam mellénk ült, a túloldalon levő ülésbe. Ekkor felszállt még valaki. Egy fekete srác nézett végig a buszon, majd szeme megakadt vörösünkön. Ahogy hátrafelé jött, a lányok jól megnézték, és persze én sem lóghattam ki a sorból. Hosszú fekete haját elől felcsúcsosítva viseli. Öltözködése alapján egy emonak néztem volna, de a széles vigyora megcáfolta ezt a feltevésemet. Na ugye, ahogy egy mai lázadóhoz illett, az ő arca is tele volt piercinggel. Csak az ajkában 3 volt, két szélén egyforma hegyes végű (ilyennel sem szívesen csókolóztam volna), középen egy gömb az ajka alatti kis barázdában. Szemöldökében 2, jobb oldalon egy karika és mellette egy hegyes végű. Ez az alak felkeltette az ember figyelmét és a kisugárzása sem volt kutya...
- Hellotok! - köszönt ránk nagy vidáman, majd Samre nézett. - Beülhetek az ablakhoz? - vigyora még szélesebbé vált.
- Szia! Be! - Sam felállt és beengedte a fiút.
- Bill Bloodorange! Üdv! - fogott kezet Sammynkkel.
- Samantha Blackmoore!
- Aurora Shine! Hali!
- Annabella McAlister! Csőváz! - intettünk a fiúnak.
- Téged még nem láttunk a környéken, honnan jöttél? - kérdeztem.
- A szomszéd településből. Ti helyiek vagytok? - kérdezett vissza.
- Igen! - vágtuk rá hárman.
- Figyelem! Névsorolvasás! - mind elhallgattunk, s míg a neveket olvasta, csöndben maradtunk. Pár név után - Blackmore, Samantha Blackmore!
- Élek! - visította Sam.
- Bloodorange, Bill Bloodorange! - nagy csend.
- Bill! Bill! - bökdösi Sam.
- Mi van? - fordul felé.
- Itt van Bill?
- Igen! Itt vagyok!
- Mondd csak, füleden ülsz?
- Elnézést! - vigyorgott a nőre. Újra elmondott pár nevet.
- Dark, Adam Dark! - a név hallatán Bill felkapta a fejét és haragosan nézett körbe a fiút keresve szemeivel.
- Itt vagyok, hölgyem! - ugrott fel egy pimaszul vigyorgó, feketeség.
- Pff! Jellemző! - morogta Bill, majd erősen a fiúra tapasztotta a szemét.
- Stílusos belépő! - súgtam oda Ann barátnémnek.
A szemeibe néztem. A zöld szemekért mindig is odavoltam, de az a szürke, magával ragadó tekintet... Mindegyiket eltiporta. Csodálatos volt és csak úgy vonzott. Egyszerűen alig tudtam másra koncentrálni csak a szemeire. Majd sikerült elszabadulnom a béklyóból és ekkor vettem észre, hogy mindkét füle ki volt lyukasztva. A jobban egy kis strasszokkal szegélyezett fekete pont-fülbevaló, felette egy csillogó, ezüstszínű gömb, a balban a fekete párja volt. Szemei erősen ki voltak húzva feketével és a szemhéjai is ilyen színben pompáztak, mint Billnek, sőt még a haja is hasonló csak rövidebb. Beül elénk.
- Hello! - köszönt hátrafordulva az ülésen. Olyan kellemes hangja volt... Lágy és édes, mint a csokoládé... Imádni való! A körmei is feketék, ezt onnan tudom, hogy fogta háttámláját. Egy világoskék, mintás pólót viselt, rá egy árnyalattal sötétebb színű, vékony, szakadozott felsőt vett, amit feltűrt a könyökéig. Persze az összeállítás elmaradhatatlan darabja egy sötét farmer és egy fehér öv volt.
- Látom, szereted az ékszereket amúgy, szia! Aurora Shine vagyok! - mosolyogtam rá, majd újra a kezére tévedt a szemem. Jobb gyűrűsujján egy Ankh keresztes gyűrű figyelt, míg bal mutatóujján egy nagy, kék köves gyűrű, és bal gyűrűsujján egy egyszerű kis karikagyűrű volt.
- Szia, Adam Dark! - megfogta a kezem. A bőre hideg volt, de puha és selymes. Szöszkénkre nézett. - És téged hogy hívnak?
- Annabella McAlister! - hallottuk meg újra a (valószínűleg) tanárnő hangját.
- Jelen! - tette fel a kezét gyorsan. Elnevettük magunkat.
- Ez jó bemutatkozás volt! Nagyon örülök, Annabella! - vele is kezet fogott.
- Csak Bella! Én is örülök! - mosolygott a fiúra.
- Oké! Amúgy visszatérve az ékszerekhez, igen, szeretem őket. Egy egész táskám ékszerekkel és smink cuccokkal van tele! - vigyorgott.
- Buzi vagy? - szólt be Sam.
- Csak biszex! - vigyorgott Samre.
- Sammy, ne légy homofób! - dorgáltam.
- Milyen? - nézett értetlenül. Bellával egy nagyot sóhajtottunk.
- Homokos Fóbiás! - mondtuk egyszerre.
- Baz' ki! Kurva jól néz ki a szegecses karkötőd! Honnan szereztél ekkora tüskéset? - szakadt ki Samből, mikor megpillantotta Adam karkötőit. A szegecsesen kívül még jó pár ezüstösen csillogó karika díszelgett az egyik karján, a másikon egy karóra, nyakában pedig vastag láncra emlékeztető nyaklánc dobta fel az összhatást.
- Hát, majd elviszlek oda,... Bocsi a te nevedet nem tudom!
- Sam, Samantha Blackmore
- Shine, Aurora Shine!
- Jelen! - kiáltottam.
- Akkor Sam, az első szünetben együtt elmegyünk. Jó így?
- Hát, ja! Asszem jóban leszünk, annak ellenére, hogy homofób vagyok! - nézett jelentőségteljesen ránk.
- Idő közben megjött Charles Hoodlum? - kérdezte a nő.
- Igen! Itt... Vagyok! - lihegte a fiú.
- De szexi! - csillant fel Bella szeme.
- Akkor én átülök Adam mellé. Ugye nem baj, nagyfiú! - vigyorogtam rá.
- Mért lenne baj? - szexin felhúzta a szemöldökét.
- Ne! Ne hagyj itt! - kapta el a karomat Bella.
- Nem leszel egyedül! Már csak melletted van hely! - kacsintottam a lányra.
- De...
- Nem lesz baj! Kedves lány vagy! - mosolyogtam.
- Jó! - sóhajtotta. Egy kis félelmet éreztem a hangjában.
Beültem Adam mellé.
A fiú a haját igazgatva elindult hátra. Hosszú, bodros frizurája volt, ami barna keretként vette körbe kissé hosszúkás arcát. Öltözési stílusa kemény rockerre emlékeztetett.
Adam a fülemhez hajolt.
- Jó szeme van a barátnődnek! - vigyorgott. Kérdőn néztem rá, mire folytatta - Tényleg nagyon szexi a srác! - kezdett kuncogni.
- Hát nem tom... - nyögtem.
- Vááá! A feneke is jó! Hm...
- Ne ábrándozz róla, szépen kérlek!
- Jó, rendben!
- Na akkor én hallgatok egy kis zenét - mondtam.
- És mit fogsz hallgatni?
- TH-t, Adam Lambertet, Evanescence-t és Within Temptationt.
- A TH jó! Szexi az énekesük! - vigyorgott Adam.
- Ne má'! Tetszik neked Bill? - esett le az állam.
- Jaja! - bólogatott hevesen.
- Sam, itt egy Bill fan!
- Ki? - nézett rám, mire én Adam felé intettem a fejemmel - Na ne!
- Hát de! - vigyorgott kajánul a ferde hajlamú fiú.
Nekem ennyi elég is volt a "Ki szerelmes Billbe?" kérdésből és az utána, nagy valószínűséggel, bekövetkezett szócsatából, ezért bedugtam a fejhallgatómat és elindítottam Adam Lambert Sure Fire Winners-ét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése